|
Az elmúlt több mint két évtizedben
számos alkalommal kerestek meg olyan emberek, akik
vályogból, földből készült házak felújításával,
korszerűsítésével kívántak jobb körülményeket
teremteni maguknak s családjuknak.
Ennek során rendre szóba kerültek olyan, a felújításkor elvégzett vagy
elvégezni kívánt megoldások, melyek megvalósítása a vályogházak súlyos, sokszor visszafordíthatatlan károsodásához vezettek
és vezetnek. És ez áll a nem földből készült falazattal rendelkező épületekre is.
A probléma azért súlyos, mert az építést, felújítást végző vállalkozók
(legyenek azok tervezők, kivitelezők, tanácsadók) a
következmények átgondolása nélkül alkalmaznak olyan anyagokat, szerkezeteket, melyek egyrészt nem illeszkednek a régi épületekhez, másrészt jelentős többletkiadással
járnak a háztulajdonosok részére.
|
1. kavicságy a fal körül - "az alapot ki kell szellőztetni"
Számos esetben – és sajnos nem csak régi épületeknél, de újonnan épült
házaknál is tapasztaltam, hogy a falak külső oldalán "az alap kiszellőztetése"
felkiáltással sekélyebb vagy mélyebb árokba szórt kavicságyat készítenek.
|
|
A HIBA
Ezzel a megoldással kívánja a"szakértő" az épület alatti alapot illetve
a falnak a terepszint alatti részét mintegy "kiszellőztetni", azaz csökkenteni
annak nedvességtartalmát.
Csakhogy éppen az ellenkezőjét éri el.
Az alaptestben található nedvesség a fizikai törvényei szerint
elsősorban a kapilláris hatásra felfelé, azaz a fal felé fog áramlani. Az alap
oldalához beszórt kavicsréteg felé minimális, naponta jó, ha egy fél-, egy
deciliternyi nedvesség tud eltávozni – de az is csak extrém meleg időben.
Ősszel, télen, párás időben – mivel az épületet körülvevő levegő páratartalma
nagyobb – még ennyi sem.
Ellenben…
Az így kialakított kavicságyon keresztül minden egyes eső alkalmával
több liter csapadékvíz jut a fal tövébe, téli időszakban a megolvadt hó áztatja
így a falat.
Magyarországon az átlagos csapadékmennyiség 500-750 mm, de van, ahol ez az
érték eléri a 900 mm-t is. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként a talajra
50-80, esetleg 90 liter
víz hullik egy évben.
Mi következik ebből?
Ha csak 30
centiméter széles az épület fala melletti kavicságy, akkor
évente 16-30 liter
vizet engedünk méterenként (!) a fal tövébe jutni. És
akkor nem beszéltünk a kavicságy oldalán az épület alapjának, falának irányába
áramló vízről…
Hasonlítsuk ezt össze a "párologtatással" – ugye nem kell különösebben
magyarázni, miért probléma a "kavicságyas szellőztetés"?
|
|
MEGOLDÁS:
Az ilyen kavicságyat meg kell szüntetni, helyére az ereszen túl nyúló
zárt burkolatot, csöpögőjárdát kell készíteni.
A mellékelt képen jól látható, hogy a fal tövébe hulló víz milyen hatással lenne a talajra, ha nem lenne ott csöpögárda -
és az is, hogy miért fontos, hogy a járda az ereszen túl nyúljon. A fehér csík a betonon a tetőről lecsorgó víztől keletkezett. A járdát eláztató csapadék a zárt felület nélkül mind az épület alapját támadná.
|
|
|
Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel:
|