|
Az elmúlt több mint két évtizedben
számos alkalommal kerestek meg olyan emberek, akik
vályogból, földből készült házak felújításával,
korszerűsítésével kívántak jobb körülményeket
teremteni maguknak s családjuknak.
Ennek során rendre szóba kerültek olyan, a felújításkor elvégzett vagy
elvégezni kívánt megoldások, melyek megvalósítása a vályogházak súlyos, sokszor visszafordíthatatlan károsodásához vezettek
és vezetnek. És ez áll a nem földből készült falazattal rendelkező épületekre is.
A probléma azért súlyos, mert az építést, felújítást végző vállalkozók
(legyenek azok tervezők, kivitelezők, tanácsadók) a
következmények átgondolása nélkül alkalmaznak olyan anyagokat, szerkezeteket, melyek egyrészt nem illeszkednek a régi épületekhez, másrészt jelentős többletkiadással
járnak a háztulajdonosok részére.
|
4. melléépítés, hozzáépítés - "be kell kötni a falat"
Természetes dolog, hogy ha egy háztulajdonosnak lehetősége van rá, igyekszik bővíteni épületét. Komoly problémát okoz azonban (és a szükséges szakértelem hiányára utal), amikor egy épület különböző magasságú falazatait csorbázattal, a falazó elemek összekapcsolásával összekötik.
|
|
A HIBA
Tudni kell, hogy egy újonnan épített falszerkezet mindig mozog, süllyed, mert az alatta lévő talajréteg összenyomódik - míg a már meglévő, esetleg több évtizede ott álló régi fal már konszolidálódott. Az új rész süllyedése akár több centiméter is lehet, és évekig tarthat a lassú mozgás.
Ha az új rész tégláit bekötik a régi falba, az magával húzza, elfordítja a másik épületrészt. Ez fokozottan jelentkezik, ha az új épület magasabb, nehezebb, mint a mellette álló régi épület.
A hiba legyakoribb következménye, hogy a két épület csatlakozásánál a falon repedés alakul ki, amely nem csak felületi sérülés, hanem gyakran maguk a falazóelemek is eltörnek.
A vályogtéglafalak, és a puha kőből (tufából, mészkőből) épült terméskőfalak erre a hibára fokozottan érzékenyek.
Sajnos létezik egy másik probléma is (egy olvasói kérdésre válaszolva).
Láttam már olyan megoldást, hogy az új falat és a régit koszorúval közötték össze. Ám az új fal süllyedése következtében a koszorú a régi fal falegyenétől (a fal felső síkját nevezzük így) elvált, felemelkedett néhány centit. Ennek oka nem csak az új épületrész mozgása volt de a koszorúépítésről írott fejezetben olvasható azon tény is, hogy a vályogfalba a koszorú tüskézése értelmetlen: a földfalban nem ér semmit a beleeresztett acéltüske.
Így a koszorú teljesen értelmetlenné vált, sőt, ez a süllyedés a fal végét meg is nyomta. Még az volt a szerencse, hogy nagyobb kár nem keletkezett.
|
|
MEGOLDÁS
A hiba megelőzése: az újonnan épült falazatokat nem szabad csorbázattal egybeépíteni a régi fallal, közöttük dilatációs (mozgási) hézagot kell hagyni. (A fenti kis videón egy magasabb fal került ábrázolásra a szemléletesebbség érdekében, de ez ne tévesszen meg senkit. Ha ugyanolyan magas lenne az új fal, mint a régi, ez a hatás akkor is megjelenne...)
A hiba elhárítása: kisebb mozgás, a fal repedése esetén annak kijavítása szükséges, nagyobb probléma esetén a fal visszabontása és a dilatációs hézag kialakítása segít.
Meg lehet próbálkozni utólagos aláalapozással, ám ez nem mindig vezet eredményre.
Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel:
| |