|
Az elmúlt több mint két évtizedben
számos alkalommal kerestek meg olyan emberek, akik
vályogból, földből készült házak felújításával,
korszerűsítésével kívántak jobb körülményeket
teremteni maguknak s családjuknak.
Ennek során rendre szóba kerültek olyan, a felújításkor elvégzett vagy
elvégezni kívánt megoldások, melyek megvalósítása a vályogházak súlyos, sokszor visszafordíthatatlan károsodásához vezettek
és vezetnek. És ez áll a nem földből készült falazattal rendelkező épületekre is.
A probléma azért súlyos, mert az építést, felújítást végző vállalkozók
(legyenek azok tervezők, kivitelezők, tanácsadók) a
következmények átgondolása nélkül alkalmaznak olyan anyagokat, szerkezeteket, melyek egyrészt nem illeszkednek a régi épületekhez, másrészt jelentős többletkiadással
járnak a háztulajdonosok részére.
|
5. fóliázás a cserép alá - "porhó ellen"
A geotextília "mániához" hasonlóan az utolsó tíz évben vált rögeszmévé az, hogy a tetőfedés
(cserepezés) alá fóliát kell tenni a PORHÓ ellen. Ma már szinte nincs olyan
ács, tetőfedő, aki ne ragaszkodna ehhez a rossz gyakorlathoz – pedig az
emberiség 2000 éve használ tetőcserepet. Már a rómaiak is égetett
cseréppel (tegulával) fedték házaikat, és bizony nem
raktak műanyag fóliát a cserepek alá.
A HIBA
A mai "mesterek" azzal indokolják fóliázást, hogy a
anélkül a porhó beesik a tetőtérbe. A kérdés csak az, hogy hogyan? És mennyi?
És miért? És akkor mi van…?
A szarufákra rögzített fóliázással több baj is van. Először is a tetőtér
a zárt fólia miatt nem tud szellőzni még akkor sem, ha a fóliát
"légáteresztőként" is adják el a gyanútlan vevőnek. A tetőzet fedésének
(legyen az cserép, pala, bármi) igen fontos szerepe van az alatta található tér
szellőzésében, az egyes darabok illesztésénél mozogni tud a levegő. Azonban ha fóliával
lezárjuk a levegő útját, a tetőtérben keletkező pára nem tud eltávozni (az
oromfalakon nem lehetséges akkora szellőzőnyílás kialakítása, ami teljes
átszellőzést biztosítana), így szinte elkerülhetetlen a padlástér befülledése.
Ez téglaházaknál is gondot jelenthet, de a régi vályogházak
földtapasztással fedett padlástereiben különösen nagy károkat okozhat. Az
eltávozni nem tudó nedvesség a földtapasztást nedvesíti, ami gombásodás,
penészesedés kialakulásához vezethet.
További gond merül fel, ha a fóliával takart tetőszerkezeten egy-egy
cserép elcsúszik vagy eltörik, esetleg a bádogozás sérül meg. Amíg ezeket a
hagyományos szerkezetű (azaz fólia nélküli) tetők esetében a legtöbbször a
tetőtérből ki lehetett javítani, a fóliázott szarufák esetében ez már csak
kívülről, létráról, bonyolult módon vagy szakember bevonásával lehetséges. A
fóliázás a tetőfedés ellenőrzését is eleve megakadályozza, hiszen a
padlástérből a lefóliázott cseréphibák nem vehetők észre.
|
A mellékelt képen egy ilyen, befóliázott tetőteret láthatunk.
A problémát fokozza, hogy a képen szereplő tető egy sorház egyik eleme fölött helyezkedik el, így a tetőnek semmilyen szellőzése nincs - amit egy nyeregtetős épületnél legalább az oromfalon ki lehetne alakítani.
A padlástér padlójára lerakott üveggyapot szigetelésről pedig jobb, ha nem is mondok semmit...
|
|
|
MEGOLDÁS
A tetőfóliázás hívei ragaszkodnak ahhoz, hogy a porhó beesik a
tetőtérbe. Hazánkban – tudomásom szerint – nemigen szokott 50-60 centi hó esni,
vagy legalábbis nagyon ritkán. Ha tegyük fel a cserepezés hibáin keresztül 2-3
centi hó be is jut a tetőtérbe, ugyan mi történik akkor. Semmi, a fűtött
födémen ez szinte azonnal el is olvad.
De…
Lássuk be, hogy egy új tetőfedésnél eleve nem is lenne szabad bejutni a
porhónak a tetőtérbe. Mi hát a megoldás? - kérdik sokszor.
Végtelenül egyszerű: a tetőfedést jó minőségű anyagból és szakszerűen
kell elkészíteni. Ma már igazán jó (azaz méretpontos, időtálló) cserépanyagokat
lehet beszerezni. És a jól felrakott cserép alá nem jut be a hó….
A következtetés: elképzelhető, hogy a "mesterek" nem igazán első osztályú munkát adnak
ki a kezük alól, és a fedés alá felrakott fóliázással kívánják a hibákat
eltakarni, a felelősséget elhárítani…?
Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel:
| |