SZAKIRODALOM

Nagyon sokan érdeklődnek a vályogházak építésével kapcsolatos szakirodalom iránt, ám sajnos Magyarországon csak igen kevés, kifejezetten ezzel a témával foglalkozó könyv jelent meg.

Kimeríthetetlen tárházát találjuk azonban a népi építkezési módoknak a magyar és külföldi néprajzi irodalomban. Hazánkban már a XIX. század közepén sok tudós foglalkozott a magyar nép építkezésével, házformáival. Ez a mozgalom a millennium idején erősödött fel. Az 1896-os ezredéves kiállításon igen sok, a különféle magyar tájak népi építkezését bemutató élőképet, sőt, teljes falvakat tekinthetett meg a látogató. A kiállítás megépítését dr. Jankó János vezette, ő irányította egyben az erre irányuló kutatómunkát is.

Jankó János teóriáját arra alapozta, hogy a magyar nép építési hagyománya a felső-német forrásokból ered. Ezt az elméletet felejthetetlen kutató egyéniségünk, Hermann Ottó döntötte meg, az évek során Jankó is belátta tévedését. Az első, igazán nagy ívű, a magyar nép művészetét – és ezen belül a népi építészetet részletesen – bemutató mű Malonyai Dezső "A magyar nép művészete" című, négy vaskos kötetet magába foglaló könyve. Ebben több száz oldalon, rengeteg fotóval illusztrálva mutatja be – az elődei által is "legmagyarabbnak" tekintett – dunántúli, alföldi népi építészetet.

A két háború között az ismert politikai okok miatt az óta se látott magasságba szökken a magyar szociográfiai és néprajzi irodalom. Ennek része természetesen a népi élettel, népművészettel foglalkozó könyvek, kiadványok garmadája. Legfontosabb darabjai Szabó Zoltán "Tardi helyzet", Ortutay Gyula "Kis magyar néprajz", Kiss Lajos: "Szegény emberek élete" című könyvek, Erdei Ferenc, Féja Géza írásai. Ezek a könyvek jórészt a falusi emberek, a „nép” mindennapi életével foglalkozik, így megismerhetjük belőlük a parasztok, a falun, vidéki városokban élő népek mindennapjait, szokásait. Végigolvasva őket megtaláljuk azokat a részeket is, melyek kifejezetten a vályogépítésre, a vályogházak fenntartására vonatkoznak. Ezek közül is kiemelkedik Kiss Lajos „Szegény emberek élete” és Györffy István „Magyar falu, magyar ház” című könyve.

A két világháború között megindult szociográfiai munka a 60-as, 70-es években nyert újabb lendületet. A Szépirodalmi Kiadó újraélesztette a II. világháború előtti „Magyarország felfedezése” című sorozatot, melynek kötetei a XX. század második felének életéről szóló igen fontos dokumentumok. Megismerhetjük belőlük a városi, a vidéki emberek mindennapjait, nem egy közülük a mi témáinkhoz erősen kötődő tanyai, vagy éppen külvárosi létről szól.

Ha valaki igazán komolyan meg akar ismerkedni a vályogházak, a régi házak történetével, sorsával, mindenképpen javaslom e könyvek tanulmányozását.

Sokkal nehezebb a vályogházak építési technológiájával, az építőanyagokkal kapcsolatos könyveket, szakirodalmat megtalálni. Ehhez már valóban keresgélni kell - ám az érdeklődő hamar rájön, hogy ezek száma is szinte végtelen. A hetvenes-nyolcvanas években kutatók sokasága foglalkozott e témával, közülük is kiemelkedik Gilyén Nándor és Barabás Jenő munkássága. Könyveiket bármely könyvtárban meg lehet találni, de szerencsével még antikváriumokban is rájuk lehet lelni. Kettőjük „A magyar nép építészete” és a "Vezérfonal népi építészetünk kutatásához" című könyve elengedhetetlen a vályogházak szerkezetének ismeretéhez, felújításához.

Szintén nagyon tudom ajánlani a Szentendrei Szabadtéri Múzeum „Ház és ember” című kiadványsorozatát. Az első kötetek még a nyolcvanas évek elején jelentek meg, ezekhez Szentendrén a Skanzenben olcsón hozzá lehet jutni. A későbbi kiadványok már egyre drágábbak, ám szinte kimeríthetetlen tárát jelentik a népi építészet kutatásának. 1999-ben, a skanzenben több hónapig látható volt az a kiállítás, mely a földépítkezéssel foglalkozott. Tudtommal jelent meg róla összefoglaló kiadvány, sajnos nekem nem sikerült megszereznem. Pedig maga a kiállítás nagyon jó volt, ott mindent megismerhetett az ember a témával kapcsolatban.

Sokkal nehezebb a helyzet, ha valaki a konkrét építési technikákkal, a régi parasztházak szerkezetével kapcsolatos szakirodalmat keresi. A már említett „Ház és ember” sorozat sok mindenre választ ad. Rengeteg írás foglalkozik a népi építészet egyik érdekes részével, a kemence, kályha, tüzelőberendezések építésével, azok fejlődésével.

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum két munkatársának irodalmi tevékenysége segítheti legjobban talán a téma iránt érdeklődőket. Sabján Tibor és Buzás Miklós több olyan könyvet is írt, melyek a régi házak szerkezeti megoldásaival foglalkoznak. Ezek közül a legjelentősebb a 2003-ban a TERC Kiadónál megjelent „Hagyományos falak” falak című, mely az eddig e tárgyban kiadott legjobb könyv. Részletesen tárgyalja a falak fejlődéstörténetét, egyes típusait, külön szól a már meglévő föld falú házak gondozásáról.

Sabján Tibor több, a témához tartozó más könyvet is megjelentett, ezek közül a különféle tüzelőberendezésekről szólók a legfontosabbak.

A népi építészet - és egyáltalán a néphagyomány, a népi tudás - kimeríthetetlen forrásai Kós Károly könyvei. A bukaresti Kriterion kiadó a nyolcvanas években összegyűjtve adta ki gazdagon illusztrált könyveit.

Mindenképpen meg kell említenem egy olyan könyvet, mely a népi tudás iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen. A Püski kiadónál jelent meg a neves kutató, Gazda József könyve 1993-ban, melynek címe: "Mindennek mestere". Alcíme szerint a "falusi tudás" könyve ez - az alcím a lehető legtalálóbb. Erdélyi emberek mondják el hiteles szavakkal, hiteles tolmácsolásban a mindennapi falusi emberek műszaki, technikai tudásának, ismeretének, és gyakorlati alkalmazásának fortélyait a csipkeveréstől a kádárságon át a vályogvetésig, mészégetésig. Mindenkinek ajánlom, akit csak egy kicsit is érdekel az egyszerű falusi emberek élete, az az évszázadok során felhalmozott tapasztalat és műszaki tudás, melynek nyomait a mai napig láthatjuk - nem csak Erdélyben, a mai Magyarországon is.

A mérnöki kézikönyvekben, szakirodalomban hosszas kutatás után lehet rálelni azokra a fejezetekre, melyek a minket érdeklő témákkal foglalkoznak. Ezek közül is a legkevesebb a vályogfalakkal foglalkozó leírás, rájuk főleg az 1970-es évekig megjelent könyvekben bukkanhatunk. Ekkor még gondot fordítottak a szakírók ezekre a szerkezetekre: azóta már mintha elfelejtkeztek volna róluk. Ezzel szemben viszont megtalálhatjuk bennük a régi padlózatok, ajtók, ablakok, a régi konstrukciójú födémek, tetőszerkezetek, héjalások leírását, sőt – igaz, alapos tanulmányozás után – rálelhetünk az ilyenek karbantartásáról szóló mondatokra is.

Jelentős hézagpótló mű Déry Attilának szintén a Terc Kiadónál megjelent „Történeti anyagtan” és „Történeti Szerkezettan” című két könyve. ezekben ismerteti a szerző az építőmesterség évszázadokon át használt és a mai napig jelentős számban található anyagait, szerkezeteit, a velük való építés módozatait. Külön fejezetek szólnak a régi anyagok gyártásának, előállításának módozatairól, valamint az egykori tervezési szabályokról, módszerekről.

Az alábbi szakirodalom jegyzékben igyekeztem a fent említett mindhárom témakörből felsorolni könyveket. A lista végtelen, ha valaki nem talál köztük a saját céljainak megfelelőt: rövid búvárkodással kiegészítheti saját céljaira.

Akik a házakban éltek... (néprajz, szociográfia)

Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz (Magyar Királyi egyetemi Nyomda 1943)

Kiss Lajos: Szegény emberek élete Gondolat, 1981

Szabó Zoltán: A tardi helyzet - Cifra nyomorúság - Cserépfalvy 1937

Ágh István: Üres bölcsőnk járása Móra 1979

Lázár istván S középen ott a Velencei tó Móra 1979

Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér Kriterion 1973

Tanulmányok Külsővat múltjából – Külsővat 1996

Kecskés László: Komáromi mesterségek – Madách Kiadó 1978

Tessedik – Berzeviczy: A parasztok állapotáról Magyarországon – Gondolat 1979

Magyarország felfedezése (Szépirodalmi Kiadó) sorozat könyvei:

Lázár István: Kiált patak vára – 1974

Horváth Dezső: A tizedik ember – 1985

Molnár Géza: Külvárosi barangolás – 1974

A vályogházak, a falusi házak, a népi építészet

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete, Budapest 1912

Bátky Zsigmond: Parasztházaink építőanyag szerinti megoszlása (Föld és ember 1921)

Györffy István: Magyar falu - magyar ház, Turul kiadás 1943 (Akadémiai kiadó reprint 1987)

Kós Károly: Falusi építészet 1946

Kós Károly: Eszköz, munka hagyomány, Kriterion 1980

Barabás - Gilyén: vezérfonal népi építészetünk kutatásához, Műszaki 1979

Barabás - Gilyén: Magyar népi építészet, Budapest 1987

Gilyén Nándor - Mendele Ferenc - Tóth János: A Felső Tisza vidék népi építészete, Budapest 1975

Szenti Tibor: A tanya, Budapest 1979

Sztrinkó József: Népi építészet a Duna-Tisza közén, Debrecen 1987

Gazda József: Mindennek mestere, Püski 1993

Szász-Szigetvári: Népi építészetünk nyomában Műszaki 1976

Kós Károly: Népélet és néphagyomány, Kriterion 1980

Kós Károly: Falvak, tájak, hagyományok, Kriterion 1976

Balassa M. Iván: A parasztházak évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata Békéscsaba 1985

Katona Imre: Sárköz – Gondolat 1962

Balogh István: Hajdúság – Gondolat 1969

Cseri – S. Lackovits A Balatonfelvidék népi építészete – Szentendre 1997

Hajdú-Bihar megye népi építészete – Debrecen 1979

Dr. Császár László szerk.: A műemlékvédelem Magyarországon

Cikkek, tanulmányok

Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében, Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1976-77 Szeged

Zentai Tünde: Falanyag és falszerkezete a dél-Dunántúl népi építészetében (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 5.sz. Szentendre 1989)

Balassa M. Iván: Az ágasfás, szelemenes tetőszerkezet a magyar népi építkezésben, Ethnographia 1977.

Mezősi József: hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon, Hajdúsági Múzeum évkönyve 1984

Bodnár Zsuzsanna: A Tirpákok lakáskultúrájának és életmódjának rekonstrukciója a sóstói múzeumfaluban, Ház és Ember 5.sz. Szentendre 1987

Dankó Imre: Az ember és a ház érzelmi kapcsolatairól (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 8.sz. Szentendre 1992)

Szilágyi Miklós: 100 év építkezési gyakorlatának változásai egy kisújszállási gazda emlékezetében (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 8.sz. Szentendre 1992)

Novák László: A nagykőrösi ház a 17-19. században(Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 7.sz. Szentendre 1991)

Zentai Tünde: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parazstházakban (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 7.sz. Szentendre 1991)

Gilyén Nándor: A szatmári és beregi tornácok (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 7.sz. Szentendre 1991)

Gilyén Nándor: A parasztház alaprajzi fejlődése (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 10.sz. Szentendre 1995)

Lukács László: Födémszerkezetek a Káli-medencében (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 10.sz. Szentendre 1995)

Mendele Ferenc: Örvényes község építőanyag és építőszerkezeti vizsgálata (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 3.sz. Szentendre 1985)

Gilyén NÁndor: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól (Ház és ember - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 3.sz. Szentendre 1985)

Szentmihályi Imre: A típusfejlődés a nyugat-dunántúli építkezésben Vasi Szemle XXX. Szombathely 1975

Sztrinkó István: Primitív faltechnikák a Duna-Tisza köze építkezésében, Cumania 5. Kecskemét 1978

Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése, Néprajzi Értesítő XXXII. 1940

Mérnöki irodalom

Kotsis Endre: Épületszerkezettan, Budapest, 1945

dr. Széll László: Magasépítéstan I-II, Tankönyvkiadó 1967

Gábor László: Épületszerkezettan I-II, Budapest, 1960

Massányi – Dulácska: Statikusok könyve, Műszaki kiadó 1989

dr. Fekete Iván. Épületfizika kézikönyv, Műszaki 1985.

Rétháti László: Altalaj eredetű épületkárok, Akadémiai 1977

dr. Széchy Károly: Alapozási hibák, Műszaki 1963

Dr. Rózsa László szerk.: Az alapozás kézikönyve, Műszaki 1977

Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina 1984

Palotás László: Mérnöki kézikönyv 1-2-3-4., Műszaki 1985

Preisich – Reischl – Vadász: Városi családi ház

A TERC Kiadó könyvei

Déry Attila  Történeti szerkezettan

Déry Attila: Történeti anyagtan

Sabján Tibor: A búbos kemence (Népi kultúra sorozat I. kötet)

Sabján  Tibor: Népi cserépkályhák (Népi kultúra sorozat II. kötet)

Sabján Tibor: A takaréktűzhely (Népi kultúra sorozat III. kötet)

Sabján Tibor-Buzás Miklós: Hagyományos falak (Népi kultúra sorozat IV. kötet)

Sabján Tibor: A mászókéményes konyha (Népi kultúra sorozat I. kötet)

Folyóiratok:

Műemlékvédelem

Néprajzi Értesítő

Ethnographia

A fenti lista még folyamtosan bővül.

Ezeken kívül természetesen rengeteg, építészeti könyvet, házak építésével, felújításával foglalkozó könyvet találunk a múltból és vadonatúj kiadásban. Ezek felsorolását nem tartom szükségesnek, hiszen a vályogházak felépítésekor, fenntartásakor is érvényesek azok az általános előírások, szempontok, melyek más lakóépületek esetében. De mindenképpen javaslom ezek megismerését is.

Ennek két oka van: ez itt nem a reklám helye, és félek, hogy egy - egy új kiadvány megemlítése, vagy meg nem említése esetleg olyan következményekkel járna, melyeknek igazán nem akarom kitenni magamat. Meg aztán ezen az új könyveket én magam nem ismerem, és nem szeretném, ha valaki később, az én ajánlásomra hivatkozva rossz irányban indulna el, vagy rossz tanácsot kapna. Így inkább mindenkinek saját megítélésére bízom, hogy a boltokban kapható friss kiadású, az újabb és újabb módszereket bemutató könyveket felhasználja-e vagy sem. Ezzel szemben az általam imént leírt könyveket, szakirodalmat ismerem, és ajánlani tudom, tiszta szívemből.

Mednyánszky Miklós